Krisztina Mester cikkei

Az olasz megbízatás

Dr. Neuhauser Krisztina egy fegyverformájú ingatlan bemérésével foglalkozik Bussana Vecchia-ban

Az ingatlan iránti érdeklődésem akkor vált döntővé, amikor megkaptam annak alaprajzát. Annyira jellegzetes formája volt, hogy első látásra nagyon nehéz volt azt meghatározni. Az ingatlan Bussana Vecchia falucskában található, melynek történelme tragikus vonásokkal rendelkezik. 600 méterre a tengerszint felett egy hegy tetején található, a Ligur-tengerre néz, és hegyek veszik körül. Közigazgatásilag San Remo-hoz, a híres fesztiválvároshoz tartozik. Az 1887-ben földrengés sújtotta a falut. A falu jellegzetes tengerparti építészeti remekei – a keskeny kanyargós köves utak, a helyi kőből épített házak, a vékony kőfalak, a faredőnyös
velencei ablakok és a buja szubtropikus pálmák és fügefák mind-mind a pusztulás áldozata lett, a vulkáni tevékenység pedig a falu 89%-át lerombolta.

Az olasz Feng Shui megbízatás

A túlélő lakosok elhagyták a romokat és nem akartak többé visszatérni. A kormány restaurációs terveinek köszönhetően azonban Bussana Nova-t,
neobarokk stílusú templomával együtt, újjáépítették a hegy lábánál. Az idő előrehaladtával az élet fokozatosan visszatért a régi, lerombolt faluba.
Az első, vállalkozó szellemű művészek, akik tehetségüket arra használták, hogy a romokból műtermeket és stúdiókat építsenek, Milánóból és Rómából
érkezett olasz festők és szobrászok voltak, keresve a tenger sugallta ihletet. Az ő példájukat követték angol, amerikai és német művészek, akik mint
jogtalan területfoglalók telepedtek le az üresen maradt épületekben. Az olasz kormány 1961-ben Bussana Vecchia-t hivatalosan is államilag
védett Nemzetközi Művész Közösségnek nyilvánította.

Keresztülsétálva a falun még mindig láthatjuk a 100 évvel ezelőtti földrengés nyomait, a hepehupás kövezetű járdákat, a régi barokk templom romjait és a
szokatlanul szabálytalan formájú és alakú házakat. A műtermek, üzletek és butikok a romházakból kerültek kialakításra a “minden elfogadható” stílusjegyében.
Ebben a faluban az egyéni stílus felülmúlja a hagyományos építészeti szabályokat. A külső részen részben romos fal-formáció keveredik a belső térben
modern üveg és fémelemekkel. A faluban szinte lehetetlen négyszögletes vagy kockaformájú házat vagy stúdiót találni.
Szinte minden ingatlan valamilyen szinten hiányos.

A művészfalu a turizmusból él minden tavasszal és nyáron. A Ligur-tengerpartról készült lágy pasztellszínű festmények, kézzel készített ékszerek és fazekas edények, divatbutikok és Ligur-specialitások kápráztatják el az emléktárgy-gyűjtőket.
Két “osterias” (helyi pénznem) már elegendő egy házi tésztakülönlegességhez és egy olasz vegetáriánus különlegességhez.
A számomra érdekes ingatlan egy kis piactérről nyílt. Egy 75 fokos szögben felfelé vezető, rendkívül meredek, sötét lépcső lepett meg a legjobban.
A fő bejárati ajtó fából készült és vezetett a jól megvilágított nappaliba.
Első kézből nyerhettem információt arra vonatkozóan, mennyire nehéz a Chi számára a piactér felőli bejutás az épületbe, figyelembe véve, ez az épület Ming Tang-ja vagy világos helysége.

Mint az alaprajz is mutatta, a Chi számára egy kétszárnyú üvegajtó és egy kis ablak jelentette a fő fényforrást. A teraszról csodálatos tengeri panoráma tárult
szemünk elé valamint egy 180 fokos panoráma kilátás a környező hegyekre, kék égbolt, verőfényes napsütés és a tenger ragyogó tükre. Ez nyújtotta a teret,
a levegőt és a határtalan energia benyomását számomra. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy az épület bejárati irányának meghatározásakor a Chi számára
a tenger a legmeghatározóbb faktor.
Az ajtónál történő jó bemérhetőség nehézségét leküzdve hozzáláttam a Flying Star, Late Heaven Ba Chop, a Chi, a Sang Sit meghatározásához,
valamint a szobánkénti kalkulációk elvégzéséhez.